#




Nyitó oldal    Rkt. havi - éves    Rkt. előrejelzések   Rekordok




Magyarország éghajlata


Magyarország éghajlatát közvetlen természeti környezete, a Kárpát-medence keretében célszerű vizsgálni. Ennek a térségnek az éghajlatát az határozza meg, hogy három nagy európai éghajlati terület – a kontinentális, az óceáni és a mediterrán – ütközőterületén helyezkedik el. Az ország éghajlata leginkább nedves kontinentálisként jellemezhető.

Általános jellemzők

Magyarország a szoláris éghajlati felosztás szerint a mérsékelt övben helyezkedik el a 45°45' és a 48°35' északi szélességek között, amely nagyjából az Egyenlítő és az Északi-sark közötti középhelyzetnek felel meg. A Föld éghajlati képének áttekintése során hazánkat a hűvös éghajlatok tartományába sorolhatjuk, azon belül a kontinentális éghajlat hosszabb meleg évszakkal megjelölésű altípusban helyezhetjük el. Erre az éghajlati típusra globálisan az jellemző, hogy az évi hőmérsékletingás jelentős, elkülönül a négy évszak.

Az éghajlat igen változékony, ahol a szélsőséges hőmérsékletű, kevés csapadékú kontinentális éghajlatra módosítólag hat az óceáni és a mediterrán hatás. Ennek előnye – az európai viszonylatban – sok napsütés és magas évi középhőmérséklet, hátránya a gyakori aszály, a relatív kevés csapadék és a késő tavaszi fagyok. 

A kontinentális hatást jelzi az egyes teleken tapasztalható kemény hideg. Az óceáni hatások elsősorban a nyugati peremvidékek kiegyenlítettebb hőmérsékletében, bőséges csapadékában jelennek meg, de ez okozza azt is, hogy a
térségben 2,5 °C-os pozitív hőmérsékleti anomália mutatkozik a szélességi fok alapján várható átlaghőmérséklettől.

Nyugatról keletre fokozatosan növekednek az évi közepes hőingás értékei (Sopron 19–20 °C, Gyergyószentmiklós 26 °C), ami az óceáni hatás gyengülését és a kontinentális hatás erősödését jelzi.

A földközi-tengeri, mediterrán hatás elsősorban a délnyugati területek őszi, másodlagos csapadékmaximumában érzékelhetőek. A három nagy éghajlati hatás keveredése révén a medence időjárására jellemző a változékonyság, és gyakran alakulnak ki szélsőséges időjárási viszonyok.


Hőmérséklet

Magyarország évi középhőmérséklete 10 °C körüli, ez megközelítőleg 2,5 °C-kal magasabb, mint ami az Egyenlítőtől való távolságból következne. A leghidegebb hónap a január, a legmelegebb a július. Az évi közepes hőingás mindenhol
magasabb 20 °C-nál. 

A hőmérséklet évi alakulásában három sajátosság figyelhető meg:


Éghajlatformáló tényezők

Az éghajlati feltételek Magyarországon is, mint általában, a napsugárzás, a földfelszín és a légkörzés kölcsönhatásának eredményeként formálódnak. Mindegyik tényezőnek a szerepe különböző, de kölcsönös hatásuk állandó.

Napsugárzás

Az országban a csillagászatilag lehetséges napsütéses órák 45%-ban süt a Nap. A napsütéses órák száma kb. 1750 és 2080 óra között alakul. Jelentős a napfénytartam évi ingadozása, közel 800 óra is lehet a különbség. A legnaposabb hónap a július, a legborúsabb a december. Télen a hegyekben több a napsütés, mivel kiemelkednek az alsó ködös légrétegekből.Nyitó oldal Rkt. aktuális Rkt. havi - éves Rkt. előrejelzések Rekordok

Magyarország legészakibb és legdélibb területeinek északi szélessége között 3°-os a különbség, ennek megfelelően a napsugárzás beesési szöge közötti szezonális különbség is 3°. A földfelszín évi teljes besugárzása, inszolációja Magyarországon 80-110 kcal/cm˛ között váltakozik.


Domborzat


Az ország több mint a fele 200 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság, a 400 méter tsz. feletti területek
aránya pedig kevesebb, mint 2 százalék. Az éghajlatformáló tényezőknél a domborzatban a Kárpátok hatását kell kiemelni.

A domborzati viszonyok jól megmutatkoznak a különböző magasságú területek hőmérsékleti értékeiben. Az Alföld évi középhőmérséklete 10 °C körüli, a Dunántúli-középhegység hegytetőin 5 °C-ot mérnek. A Kárpát-medencét övező hegyvidékeken az 1500 méteres magasságban az évi középhőmérséklet már csak 2,5 °C.

Csapadék

A csapadék területi eloszlásában is elsősorban a domborzat, illetve a medencehelyzet (tengertávolság) hatása tükröződik. Nyugatról kelet felé haladva jelentősen csökken a csapadék, s ezért van az, hogy legmagasabb hegységein, a Mátra és a
Bükk keletebbi fekvésük miatt kevesebb csapadékot kapnak, mint az alacsonyabb, de nyugatabbra levő Bakony. A medence nyugati peremei kapják a legbőségesebb, 800–1400 mm/éves csapadékot, a legszárazabbak pedig a medence központi területei (500–600 mm/év). Hazánk hegyvidéki tájain a csapadék átlagos évi összegének 100 m-es magasságnövekedésére kb. 35 mm-es gyarapodása jut. Az Alföld északkeleti peremén ismét növekszik a csapadék mennyisége, ez azonban az Északkeleti-Kárpátok közelségének hatása.

Az egész medencében érvényesülő nyári csapadékmaximum az erősödő kontinentalitás jeleként kelet felé egyre
határozottabbá válik: a Dunántúlon még csak az évi csapadék 28%-a, az Alföldön 30%-a, az Erdélyi-medencében viszont már 40%-a hullik nyáron.

Tavasztól őszig a csapadékhullást gyakran kísérik zivatarok. Az országban évi átlagban 25-40 zivataros nap fordul elő, legnagyobb gyakorisággal május-július között. A legtöbb zivatar az Északi-középhegység térségében, a legkevesebb az Alföld középső területein észlelhető.

Éghajlatunkon a csapadék egy része hó alakjában hull le. 20. század végi adatok alapján az alacsonyabb fekvésű területeken évente átlagosan 20-30 napon havazik, magasabb hegyeinken 50-60 havazásos nap volt.

Szél

A medencejelleg az uralkodó nyugati szeleket is erősen befolyásolja. A szelek általában az úgynevezett szélkapuk felől fújnak a medence belseje felé.

A Dunántúlon az északi, északnyugati, a Tiszántúlon az északi, északkeleti szél az uralkodó. A legszelesebb vidék a Kisalföld. 

Az országban évente 60-70 alkalommal fordul elő vihar. Legismertebb helyi szél a bakonyi szél, a Balaton-felvidék hegyein átbukó szél, amely hirtelen érkezik, ezért veszélyes a Balaton vizében tartózkodókra. 

Magyarország hőtérképe


Magyarország felhőtérképe





Magyarország széltérképe




Magyarország csapadéktérképe

Forrás: Időkép


 Budapesti térképek

Forrás: AMSZ

Magyarország összes települése
Olvasd el a Súgót!!



Forrás: MeteoWiew



Európai műholdkép




Globális időjárás

   


Forrás: Ventusky